Ideális esetben a dominanciák azonos oldalra esnek.
Vagyis egy jobbkezes gyermek a jobb szemét részesíti előnyben, a jobb lábával rúgja a labdát és a jobb fülével figyel a hangokra. (Balkezeseknél pont fordítva.)

A jól kialakult oldaliság mögött egy jobban szervezett agy áll, ami hatékonyabban működik.
A dominanciazavar viszont szerepet játszik a tanulási problémák kialakulásában.

Kézdominancia:

Fontos, hogy mire gyermekünk iskolába kerül, addigra kialakult kézdominanciával rendelkezzen. Vagyis egyértelmű legyen, hogy gyermekünk jobbkezes vagy balkezes.

Figyeld meg, gyermeked melyik kezével: rajzol, radíroz, fésülködik, dobja a kislabdát, mossa a fogát, mutat rá valamire.

Szemdominancia:

Akkor megfelelő, ha a domináns kéz oldalára esik. Ha a domináns szem és kéz nem azonos oldalra esik, akkor előfordulhat, hogy a gyermek felcseréli a betűket, szótagokat és a szövegértésben is gondok adódhatnak.

Figyeld meg, gyermeked melyik szemével: kukucskál a kulcslyukon, néz bele az alufólia / WC papír gurigába, mintha egy távcső volna. Akkor kialakult a dominancia, ha többször végrehajtjátok a feladatot, és mindig ugyanazt a szemét használja!
Lábdominancia:

A domináns kézzel ellentétes lábhasználat (pl. jobb kéz-bal láb) együtt járhat számolási nehézségekkel. Nehezebben alakulhat ki a szám – és mennyiségfogalom.

Figyeld meg, gyermeked melyik lábával: rúg a labdába, lép fel egy székre, nadrág felvételekor melyik lábával lép előbb a nadrágszárba.

Füldominancia:

Az ellentétes oldali fül használata miatt pontatlanabb, lassúbb lehet a beszédhallás, fejletlenebb a ritmusérzék, esetleg még dadogást is okozhat.
Figyeld meg, gyermeked melyik fülével hallgatózik: ha kopogtatsz, kaparászol az asztal alatt, melyik füléhez emeli a játéktelefont, melyik fülét fordítja oda, ha súgni szeretnél neki valamit.
 

Igen, vannak. Ezek a problémát ugyan nem bizonyítják, de fel kell figyelni rájuk már az óvodás korban:

·         Kialakulatlan testséma ( A gyermek nem tudja megnevezni testrészeit, érzékszerveit, testének jobb-bal oldalát.)

·         Téri tájékozódása bizonytalan (jobb – bal , alatt – fölött, előtt – mögött stb. relációk alkalmazása).

·         Nagymozgások összerendezetlenek (Ügyetlen, mindent elejt, mellényúl, kapkod, nehezen öltözik, gyakran elesik, mozgása darabos, csetlő-botló.)

·         Finommozgások fejletlenek (Nem tud gombolni, cipzárt húzni, nem megfelelő ceruzafogás, rajzolásnál bizonytalan vonalvezetés, elmaradott rajzszint, a rajzolás elutasítása).

·         Beszédkészség fejletlen (szegényes szókincs, szótalálási nehézség, gyakran visszakérdez, ismétel, nyelvtanilag helytelen mondatokat használ, kevés szóval fejezi ki magát , nem szívesen hallgat mesét →nem tudja a tartalmát visszamondani.)

·         Késve indult meg a mozgásfejlődése.

·         Figyelmetlenség, ami egy belső rendezetlenségből, az egymásutániság felfogásának nehézségéből fakad.

·         Megkésett beszédfejlődés.

·         Artikulációs problémák, beszédhibák.

·         Ritmusérzék zavara (nem szívesen tanul mondókákat, dalokat).

·         Nem szereti a memória, puzzle játékokat.

A tanulási zavarok a kudarcélmények miatt a gyermeket szorongóvá, visszahúzódóvá, de agresszívvé is tehetik a későbbiek folyamán.

Ezért rendkívül fontos, hogy a prevencióra, megelőzésre koncentráljunk, szükség esetén pedig kérjük szakember segítségét.

Azoknál a gyerekeknél akiknél mégis fennmaradt a Moro-reflex, az alábbi tüneteket tapasztalhatjuk:

·         Egyensúlyi rendszerrel kapcsolatos gondok. Pl. rossz egyensúly, tengeribetegség, rossz koordináció (különösen labdajátékoknál figyelhető meg).

·         Fizikai félénkség, bátortalanság.

·         Hallászavar.

·         Allergia vagy csökkent immunitás (pl. asztma, ekcéma)

·         Gyenge ellenálló képesség.

·         Gyenge alkalmazkodóképesség.

 ·         Alacsony vércukorszint

   ·         Szorongás, aggódás

    ·         Hiperaktivitás és rendkívüli fáradtság ciklusos váltakozása.

    .        Önbecsülés hiánya.

„A gyermek nem azt rajzolja, amit tud, hanem sokkal inkább azt, amit érez.” (Goodenough)

A gyermek lerajzolja aminek örül, amitől fél.

A színek üzenetek a környezet felé, hiszen a gyermekek a lelküket, az érzelemvilágukat fejezik ki vele.

Nagyon fontosak a rajzok méretei, arányai, elhelyezkedése, viszonyai, színei.

Íme a színek „jelentése”:

erős színek  = domináns egyéniség,

halvány színek = érzékenyebb, finomabb személyiség,

egyetlen szín használata, sötét vagy fekete dominanciával = pszichés gondok,

vöröset kedvelő = magamutogató, impulzív gyermek,

kéket kedvelő = nyugodt, békés természetű gyermek,

sárgát kedvelő = melegszívű,

sárga és fekete egymás mellett = agresszív tendencia,

zöldet kedvelő = harmonikus személyiség,

fehéret kedvelő = az ártatlanság színe, de túl kevés mondanivalót is jelent, nem mer megnyilvánulni a papíron.

világos vagy fehér színek = üresség, csekély fantázia,

lilát kedvelő = elvont szín, hasonló elvontságot hoz ki a gyermekből is.

Hol helyezi el a rajzon az embert?

•         bal oldal = anyai oldal,
•         jobb oldal = apai oldal,
•         lap közepe = hétköznapok világa,
•         letapadás a lap aljára = önbizonytalan, szorongó, befelé forduló személyiség,
•         lap teteje = itt a szellemiség érvényesül, nyitott, magabiztos, határozott, értelmes kisgyermek, aki  
           fogékony
•         az új befogadására,

Milyen az emberalak?

•         arc nélküli emberalak = nagyon fél, valamilyen  traumatizáló élmény érte a gyereket,
•         keskeny emberalak = szorongó gyermek,
•         ha nincs haj = nem szereti önmagát,
•         hosszú haj = szeretetet jelenti,
•         ha nincs fül, szem, száj = a gyermek fogyatékosságát tükrözi, pl: siket vagy rosszul lát vagy beszédhibás,
•         ha nincs kéz = nem tud segítséget nyújtani,
•         torz forma = valamilyen bizarr személyiséget tükröz.

Mit rajzol még a gyermek?

• rácsos ház =  nagyon elzárkózik a gyermek,
• cserepes ház = a cserepeknek egyfajta védő szerepe van,
• nyitott ablak, ajtó = nyitott a világra,
• zárt ablak, ajtó = nem nyílik kifelé, zárkózott személyiség,
• fáról letört ág = a gyermek tele van frusztrációval,
• zárt lombozat = zárt egyéniség,
• ágak, virágok = kifelé forduló gyermek,
• szivárvány = mint egy búra, védi a családot,
• madarak, pillangók = szabadságot üzenik.
  
  A Goodenough- féle diagnosztikai eljárással a gyermeki intelligenciát tudjuk közelítőleg meghatározni. A rajz színvonalának  vizsgálatával feltárul a gyermek szenzomotoros tevékenységének fejlettsége, az ismeretek, képességek foka és fejlettsége.

·         A balkezesség 400 – 500 millió embert érint.

·         A balkezesség kialakulásának okai : öröklött vagy / és hormonális okok.

          Valószínűleg jelentős szerepe van a tesztoszteron nemi hormonnak, ( túl sok a tesztoszteron és ez lelassítja a bal agyfélteke fejlődését.)

·         Fiúknál gyakoribb.

·         Az Amazonas mellett élő Indiánok között nincs balkezes.

·         A balkezes gyerekek másként gondolkodnak, mint a jobbkezesek. Ezt figyelembe kellene venni az iskolában is.

·         Érdekes, hogy  balkezesek 70 %-ánál a beszédközpont a bal agyféltekében található, éppúgy, mint a jobbkezeseknél.
           A többieknél a vagy a jobb, vagy mindkét félteke rendelkezik vele.

·         A magzatok már  az anyaméhben mutatják milyen ” kezesek ” lesznek.
         92 %-os valószínűséggel a jobb kezük hüvelykujját veszik a szájukba az ultrahang felvételek tanúsága szerint.

·         Idősebb anyának nagyobb valószínűséggel születik balkezes gyermeke:

          (40 éves kor felett csaknem 90-100 százalék a valószínűsége a gyermek balkezességének.)

·         Ikrek és balkezesség: az ikrek körében általában gyakrabban fordul elő a balkezesség. Az egypetéjű  ikrek 20 százalékánál az egyikük bal, a
          másikuk jobbkezes.

·         A balkezesség nem fekete-fehér állapot: a bal- vagy jobbkezesség ugyanis egy skálán mérhető. Nem egyforma mértékben vagyunk            
          balkezesek és jobbkezesek sem!

·         Híres balkezesek:

           Leonardo da Vinci, Michelangelo,  Viktória királynő, Károly herceg, Picasso, BeethowenNewton, Einstein, Barack Obama.
Az iskolában:

A gyermek az asztal bal szélén üljön, így keze szabadon mozoghat.
Szerezzünk be neki balkezes eszközöket (ceruza, olló stb.)

A kúszás, mászás során az egyensúlyozást gyakorolja az idegrendszer. (A hiperaktív, figyelemzavaros gyermekek esetében gyakran kimaradt - vagy csak rövid ideig tartott-  a kúszás, mászás.)

A szemmozgások is ekkor kezdenek begyakorlódni a távoli és közeli tárgyakra való ránézéssel. Így alakulnak ki a stabil szemmozgások. (Gondoljunk csak  arra, mennyi gyereknek adódnak problémái tábláról való másolással!)

A hyperaktivitás és a figyelemzavar is utalhat  fejletlen egyensúlyi rendszerre.
Náluk érdemes megpróbálni a „szélkakas játékot”:  forogjanak mindkét irányban ugyanannyit -kb. 30 mp.- utána kb. 30 percig jobban tudnak koncentrálni.  (Ezzel  a mozgással először ingereljük az egyensúlyozó rendszert, ettől  pedig „beindulnak” a tanuláshoz szükséges agyi területek.)

Az egyensúlyozó rendszer fejlődése már az anyaméhben kezdődik. A baba  magzatvízben úszkálva, az anya minden mozdulatát érzékeli.
Születés után a ringatásokkal tovább fejlődik  a rendszer.

Hat-nyolchónapos korban a baba gurul a földön, ágyban ide-oda. Ilyenkor „edzi” az egyensúlyérzékét, felkészül a járásra.

A gyermekek  ösztönösen érzik, ha szükséges még az egyensúlyozó rendszer fejlesztése. Gondoljunk csak az olyan 5-6 éves gyermekre, aki  séta közben állandóan ugarbugrál, forgolódik, mindig felmegy a járdaszegélyre, majd leugrik onnan.

Az egyensúlyozó rendszer teljes kifejlődése 7-8 éves korban fejeződik be. Eddig elengedhetetlen az egyensúlyérzék fejlesztése.  (bukfenc, pörgés, körforgás, hinta, körhinta stb.)

A legtöbb feladat elvégzéséhez mindkét féltekére szükség van. 
6-7 éves kor előtt az agy mindkét fele részt vesz a tanulási folyamatokban, majd 7-8 éves korig kialakul a domináns oldal.
A legjobb esetben egy jobbkezes gyermek a jobb szemét részesíti előnyben, a jobb lábával rúgja a labdát és a jobb fülével figyel a hangokra. (Balkezeseknél pont fordítva.)
A jól kialakult oldaliság mögött egy jobban szervezett agy áll, ami hatékonyabban működik.
Felnőttek esetében is találkozhatunk keresztoldalisággal, ez nem mindenkinél okoz gondot. Ilyen esetben a domináns kéz, szem, láb nem azonos oldalon van. Tehát valamelyiket a jobb agyfélteke irányítja, valamelyiket a bal. 
DE a dominanciazavar szerepet játszik a tanulási problémák kialakulásában!
Pl. Ha a domináns szem és kéz nem azonos oldalra esik, akkor előfordulhat, hogy a gyermek felcseréli a betűket, szótagokat és a szövegértésben is gondok adódhatnak.
Ha a domináns fül nem a domináns kéz oldalára esik, akkor beszédértési nehézségekre lehet számítani.
Az ellentétes lábhasználat pedig együtt járhat számolási nehézségekkel.

Minden nyelv alapját néhány száz relációszó, a relációszókincs képezi.

A relációszókincs ismerete, alkalmazása nélkül a nyelv használhatatlan.
Mégis, az iskolába lépő gyerekek közel fele hiányos relációszókinccsel kezdi meg tanulmányait.

Az ilyen gyerekek leküzdhetetlen hátránnyal indulnak, mert nem vagy nehezen értik, amit a pedagógus és társaik beszélnek.
Nem a tárgyi tudás hiányosságai miatt (ez is közrejátszik), hanem a relációszókincs hiányosságai miatt.

A relációszókincs fejlesztésében legfőbb és legolcsóbb eszköz a mese.
Óvodában és még első osztályban is olvassunk néhány perces meséket a gyermeknek, majd kezdeményezzünk beszélgetést a relációkra rákérdezve.

A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknél elmaradás alakul ki a szociális és érzelmi területen, ami a magatartásban jelentkező zavarokban nyilvánul meg. Ilyen az iskolakerülés, házi feladatok elmulasztása, csalás, agresszió, zárkózottság.

A kudarc a tanulásban egy kellemetlen érzés, amit a gyerek úgy próbál sokszor elkerülni, hogy nem akar iskolába menni, esetleg betegségre hivatkozik (hasfájás, fejfájás, hányinger).

Az agresszív magatartás sokszor az önbizalom helyettesítője. Amikor a gyermek úgy érzi, hogy nincs sikere, mérgét másokon tölti ki. A dühkitörések gyakran akkor jelentkeznek, amikor a várt siker elmarad, vagy megvan a bukás lehetősége.

Vannak gyerekek, akik a nehézségekre zárkózottsággal reagálnak. Kerülik a családon kívüli kapcsolatokat, bezárkóznak, magukba fordulnak.

Ezek a magatartási zavarok nem csak a tanulási nehézségek kapcsán jelentkezhetnek. Bizonyos külső körülmények (pl. szülők válása, testvérféltékenység ) szintén zavart okozhatnak a gyermek viselkedésében.

Ha az iskola és a szülő együttműködésével sem sikerül megoldani a gyermek problémáit, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

 A problémák hátterében nagyon sokféle ok állhat: