KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

 

A gyermek fejlődésében kulcsfontosságúak  az alapkészségek

Ezek optimális működésének hiánya akadálya lehet  a további fejlődésnek.

Egy-egy összetettebb tevékenység (mint például olvasás, írás) mögött számtalan részképességnek kell egymással összhangban működni.

Valamelyik részképesség gyengesége, zavara, hibás működése tanulási zavarhoz vezethet.

Minden 5. gyermek életét megkeseríti az iskolában valamilyen fokú tanulási-, illetve  részképesség-zavar.

 

 

A SIKERES ISKOLAKEZDÉSRŐL
 

Minden gyerek életében nagy változást jelent az iskolába kerülés. Először is hozzá kell szoknia, hogy a legfőbb tevékenységgé a tanulás válik, s az egyéb tevékenységek (mint a játék) háttérbe szorulnak (sajnos néha túlságosan is).
De honnan tudjuk, hogy biztosan készen áll gyermekünk az iskolára? Biztosak lehetünk benne , hogy nem kudarcok sorát fogja átélni?

 

Problémát jelezhet, ha:

  • Testséma nem alakul ki. (A gyermek nem tudja megnevezni testrészeit, érzékszerveit , testének jobb – bal oldalát.)

  • Téri tájékozódása bizonytalan (jobb – bal , alatt – fölött, előtt – mögött stb. relációk alkalmazása).

  • Nagymozgások összerendezetlenek (Ügyetlen, mindent elejt, mellényúl, kapkod, nehezen öltözik, gyakran elesik, mozgása darabos, csetlő-botló.)

  • Finommozgások fejletlenek (Nem tud gombolni, cipzárt húzni, nem megfelelő ceruzafogás, rajzolásnál bizonytalan vonalvezetés).

  • Beszédkészség fejletlen (szegényes szókincs, szótalálási nehézség, gyakran visszakérdez, ismétel, nyelvtanilag helytelen mondatokat használ, kevés szóval fejezi ki magát , nem szívesen hallgat mesét →nem tudja a tartalmát visszamondani.)

TANULÁSI KÉPESSÉGEK KIALAKULÁSA

  • A tanulási képességek 50 százaléka az élet első négy évében fejlődik ki.
  • További 30 százaléka a nyolcadik életév elérésére alakul ki.
  • Ezekben az alapvető fontosságú években alakulnak ki azok az idegpályák, amelyeken az összes jövőbeni tanulás alapul.
  • A tizedik életév után azok az agyi pályák, amelyek nem létesítettek további kapcsolatokat, egyszerűen elhalnak.

           ( Dr. Jeanett Vos - Gordon Dryden : A tanulás forradalma)

 NAGYMOZGÁSOK

A gyermekek fejlődésben alapvető fontosságú a nagymozgások megfelelő fejlődése. 
A tanulási zavarok hátterében  gyakran a megfelelő mozgásfejlődés hiánya áll.
A nagymozgások fejletlensége az idegrendszer éretlenségére utal, ami pedig megnehezíti az olvasás és írás tanulását.

Ha már megállapították vagy csak  úgy érezzük, hogy gyermekünknél tanulási nehézség áll fenn, akkor mindenképpen helyezzünk hangsúlyt a nagymozgások fejlesztésére. Hiszen a mozgás, a járás ritmusa adja meg az olvasás ritmusát is. A fejlesztés hatására idővel észrevehetjük, hogy javul gyermekünk koncentrációja, figyelme, teljesítőképessége.

 

Tünetek, amiről felismerhető a nagymozgások fejletlensége:

  • A gyermek mozgása diszharmonikus.

  • Csetlik – botlik, semmit nem mer kipróbálni.

  • Ügyetlen a mozgásos játékokban.

  • Gyakran elesik, lábai összeakadnak.

  • Nem tud egylábon szökdécselni.

  • Nem tud a lépcsőn váltott lábbal menni, illetve hátrafelé járni.

  • „Furcsa” a testtartása.

  • Kapkod, nehezen öltözik.

  •  Csecsemőkorban kimaradt a kúszás, mászás.      

 

A nagymozgások otthoni fejlesztéséhez játékötleteket az „Ajándék Neked” menüpontban találsz. 

FINOMMOZGÁSOK                                                                                                   

A nagy-  és a finommozgások szoros összefüggésben vannak egymással.
A kéz és az ujjak mozgatásakor pici izomcsoportokat kell összehangoltan működtetni.
A finommozgás megfelelő fejlettsége a  feltétele annak, hogy a gyerek szépen tudjon majd írni az iskolában. ( 5-7. életév között válik alkalmassá a kéz az írástanulásra.)
Az írásmozgás kivitelezéséhez szükséges :

1. csontrendszer fejlődése (kézizomzat és kéztőcsontok)

2. Idegrendszer fejlődése.

A finommozgások közé tartozik  a szemek, az arc, a száj és a nyelv izmainak mozgatása is.                                         

A finommozgások fejlődése befolyással van a beszédmozgások tökéletesedésére is!                                                  

 

Tünetek, amiről felismerhető a finommozgások fejletlensége:

  •  A gyermek nem tud gombolni, cipzárt felhúzni, cipőt befűzni, megkötni.
  •  Rajzolásnál vonalvezetése bizonytalan, vágása bátortalan
  •  Írása görcsös, kusza, egyenetlen, szaggatott. A betűk a vonalközből kilógnak.
  • A számok a négyzetből kilógnak.
  • Száj izomműködése renyhe: nem tud fújni, cuppantani.
  • Szemkörnyéki izmok területén probléma (képtelen tekintetét rögzíteni, szemmel fixálni, tárgyakat követni.)
  • Nem megfelelő ceruzafogás.
  •  Túl gyenge/erős nyomaték.

 

A finommozgások otthoni fejlesztéséhez játékötleteket az „Ajándék Neked” menüpontban találsz.
 

 TESTSÉMA

A testséma az önmagunkról kialakított háromdimenziós térélmény. Saját magunk
méreteit, arányait és a térben való elhelyezkedésünk látását jelenti.
Ha gyermekünk nem ismeri megfelelően testét, külső kinézetét, akkor nehezen, hiányosan alakulnak ki azok a készségei, amelyek lehetővé teszik számára az olvasás – írás - számolás elsajátítását.
A testséma kialakulásához szükséges a megfelelő mozgásfejlődés!

 

Tünetek a testséma zavarok felismeréséhez:

  •       Gyermekünk bizonytalan a test felépítésében.
  •       Emberábrázolásnál rossz helyre rajzolja a testrészeket, rajza szegényes.
  •       Nem tud tájékozódni saját testén.
  •       Nem tudja milyen a karkulcsolás, keresztbe tenni a lábát.
  •       Nem tud homorítani, domborítani.
  •       Elforgatja a papírt.
  •       Elfordulva ül a széken.
  •       Nem tudja végigkövetni az olvasott sort.
  •       Kialakulatlan lateralitás (oldaliság) jellemzi.

 

A  testséma otthoni fejlesztéséhez játékötleteket az „Ajándék Neked” menüpontban találsz.
 

 TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN, SÍKBAN

A téri tájékozódásban a saját test a kiindulópont. (kialakult testséma!)
Az első osztályos gyermekeknek már  tisztában kell lenniük a jobb és a bal, valamint az alatt, fölött, között, mögött, mellett, előtt viszonyfogalmakkal. Ezeket ismerniük kell a saját testükön, a térben elhelyezett a tárgyak esetében, és síkban a feladatlapokon is.

Az olvasási problémák hátterében gyakran a téri tájékozódás zavara húzódik meg.
A síkbeli tájékozódás azért fontos, hogy a gyermek jól tájékozódjon a hármas vonalközben és ne tévessze össze az irányukban különböző betűket ( pl: b-d-p)
A matematikában is gondok adódhatnak az iránytévesztésből.

 

Tünetek, amiről felismerhető a téri, síkbeli tájékozódás zavara:                                                                                                                           

  • A gyermek nem tudja saját magát megítélni a térben, ezért bizonytalanul mozog.
  • Nehezen tájékozódik az őt körülvevő térben, síkban.  Egyszerű utasításokat sem tud végrehajtani.
  • Téveszti az irányokat, olvasás közben felcseréli a betűket, szótagokat.
  • Rosszul érzékeli az irányokat, a mozgást, a sebességet.
  • Gyakran éri őt baleset.
  • Névutókat, téri-, síkbeli relációkat hibásan alkalmaz.

                                                                                                                                                                                                                                                              
A tájékozódás otthoni fejlesztéséhez játékötleteket az „Ajándék Neked” menüpontban találsz. 

 

 BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDÉRTÉS, SZÓKINCS

A beszédészlelés a beszédhangok,  hangsorok felismerése, és az elhangzás sorrendjének megfelelő elismétlése.

A beszédészlelés zavara hatással van az artikulációra, a szókincs alakulására, a nyelvtani szabályok felismerésére.

A beszédmegértés az elhangzott szavak, mondatok jelentésének megértése.  Három szintje van: szóértés, mondatértés, szövegértés.

Olvasásnál jelentést tulajdonítunk az olvasott szavaknak. Amelyik szó nincs a szókincsünkben, azt nem tudjuk előhívni.

 

Tünetek, melyekből problémára gyanakodhatunk:

  •          A gyermeknek szegényes a  szókincse, kevés az aktívan használt szó.
  •          Gyakran visszakérdez, megerősítést vár.
  •          Nyelvtanilag helytelen mondatokat használ.
  •          Nehézkes a mondatalkotás, egyszerű társalgást sem tud folytatni.
  •          Nem érti az olvasott szöveget
  •          Nehezen tanulja a memoritereket, idegen nyelvet.
  •          Nem tud szótagolni.
  •          Nem tudja megállapítani, hogy hol hallja az adott hangot a szóban.
  •          Nem tudja érthetően elmesélni élményeit.

 

Az említett  problémák otthoni fejlesztéséhez játékötleteket az „Ajándék Neked” menüpontban találsz. 

FIGYELEM

Figyelmünkkel szelektálunk az ingerek között. Ez határozza meg, hogy a beérkező ingerek közül, melyeket kell észlelnünk.
Ez határozza meg a tanulási teljesítményt!
 

A figyelem kategóriájába többféle funkció is tartozik:

- A gyermek képes ellenállni az elterelésnek

- Cselekvését kitartóan tudja folytatni

- Tud egy bizonyos ingerre összpontosítani

- Képes különböző ingereket tudatosan és hatékonyan megkülönböztetni

 

A figyelemzavaros gyermeknek azért terelhető el könnyedén a figyelme, mert nem képes hosszabb ideig összpontosítani egy dologra. 


A figyelem fejlesztésére ajánlott játékunk: TEGYÉL NAGYOBBAT!
Katt a Fejlesztési eszközök menüpontra!