Kérdések és válaszok

Mi az a NILD terápia?

A NILD terápia a tanulási képességeket fejlesztő terápia. 5 éves kortól kezdve minden korosztály számára alkalmazható.

A NILD neuropszichológiai háttere az az elmélet és tapasztalat, hogy az emberi agy nyitott a változtatásra, fejlesztésre egész életünk folyamán.

A módszer fejleszti az olvasási és anyanyelvi készséget, a szövegértést, a matematikai készséget. Segítséget nyújt az információ befogadásában, feldolgozásában és különböző stratégiákat ad a problémák megoldására.

A hatékony segítségnyújtás érdekében, első lépésben egy teljes pszicho-pedagógiai mérés történik a gyengén működő területek meghatározása céljából. Ezután kerül sor az egyénre szabott program megtervezésére. A NILD program jelenleg 26 technikát tartalmaz, amelyek hatásosan fejlesztik a tanulási zavarokat okozó kognitív diszfunkciókat, hibásan működő részképességeket. A technikákhoz változatos eszköztár tartozik, amit a terapeuta tudatosanalkalmaz a hibásan működő funkciók fejlesztése érdekében.

A terápián a szülők is részt vehetnek, így a technikák elsajátításában segíthetnek gyermeküknek, s használhatják azokat a mindennapi életben.

Mit tehetünk, ha diszgráfiás a gyermekünk?

Diszgráfia = Írászavar.

A diszgráfiának 2 megjelenési formája van:

1.      Alaki diszgráfia (az írás technikai részével van gond.)

·         Az írás tempója lassú.

·         Az íráskép kusza, rendezetlen.

·         Nem tud vonalközben maradni.

·         Olvashatatlan írás.

·         A betűk túl nagyok vagy túl kicsik vagy egyenetlen a nagyságuk.

·         Gyakoriak az áthúzások, javítások.

·         Nehezített a betűalakítás és a betűkapcsolás.

2.      Tartalmi diszgráfia (az íráskép elfogadható, de a helyesírás nagyon gyenge.)

           a.    betűtévesztés

           b.    betű, szótagkihagyás

           c.    nyelvi-, helyesírási nehézség (toldalék lehagyása szó végéről, külön írja a szótól, kihagy szót a mondatból, mindent egybeír)

Az alaki és a tartalmi diszgráfia  együtt is előfordulhat!

Amit tehetünk:
Finommozgások fejlesztése. Ehhez ötleteket itt találsz:  https://www.okoskaland.com/ajandek-neked/kepessegfejlesztes/

Jó eredmények érhetők el a NILD Tanulási Terápia egyik technikájával, a RITMIKUS ÍRÁSSAL vagy a Sindelar fejlesztőprogrammal.

Olvass tovább: https://www.okoskaland.com/szolgaltatasok/
 

Mi köze van a testközépvonali gátnak a tanuláshoz?

 

A „gát” a gyermek első életéveiben rendkívül fontos szerepet tölt be. A test jobb és bal fele között „helyezkedik el”.
A testközépvonali gát biztosítja, hogy mindkét testfél egyformán fejlődjön. Gondoljunk csak pl. kúszásra, mászásra. Ilyenkor a gyermek egyik oldalát sem részesíti előnyben.
Megfigyelhető az is, hogy a jobb oldalán lévő tárgyakért jobb kézzel nyúl, a bal oldalán lévő tárgyakért pedig bal kézzel.

Azonban, az iskolakezdésre már el kell tűnnie ennek a gátnak, mert akadálya lehet az eredményes olvasás, írás elsajátításának.
De honnan ismerhetjük fel gyermekünknél a fennmaradt testközépvonali gátat? Például:  

-          Elforgatja a papírt rajzoláskor, íráskor

-          Elfordulva ül a széken

-          Gyakran dől oldalra rajzolás közben

-          Nem tudja végigkövetni az olvasott sort

-          Mindkét kezét használja rajzoláskor

Mit tehetünk otthon a testközépvonali gát feloldásáért?

Adjunk lehetőséget olyan tevékenységek végzésére, amikor a kezek, lábak átlépik a test középvonalát. 

Például:

-          Fonalgombolyítás

-          Ruhahajtogatás

-          Papírhajtogatás

-          Söprögetés

-          Mindennapi tevékenységek: zokni felhúzása, fogmosás, étkezés késsel-villával, portörlés stb.

Miért nem tud tanulni a gyerekem?

Mert az iskola nem tanít meg tanulni! A gyerekek tanulásba fektetett ideje és erőfeszítése nem térül meg, hiszen a megtanult anyagot feleléskor, dolgozatíráskor nem tudják hatékonyan visszaadni.

A tananyag passzív megtanulásakor csak olvasgatja a gyermek a tanulnivalót. Elolvassa többször is, közben igyekszik megjegyezni az olvasottakat. Ilyenkor a figyelem nagyon könnyen elkalandozik, nehéz fenntartani a figyelemkoncentrációt. Nem vésődik be a tananyag, így az információk megtartása és előhívása is hiányos lesz. A passzív tanulás hatékonysága tehát alacsonyszintű.

A tananyag aktív feldolgozásával elkerülhetőek a fent említett hibák.  Az aktív tanulás hatására erősebb lesz az információk bevésődése, megtartása és előhívása.

Az OkosKaLand Fejlesztő Kuckóban Ti is megtanulhatjátok az aktív tanulás technikáit!

Mit kell tudni az iskolaérettségről?

Az iskolaérettség problémái

Az iskolaérettségnek mérhető ismérvei vannak. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:

1.Értelmi fejlettség:
A gyermek kb. 15 percig  képes szándékos figyelemösszpontosításra.
Formát, nagyságot, irányt differenciáltan észlel. (Észlelés)
Számfogalmai vannak a hatos számkörön belül. (Számfogalom).
Néhány mondatból álló történetet megközelítő pontossággal el tud ismételni. (beszédkészség, fogalomfejlettség, memória).

2.Érzelmi és akarati érettség:
Az iskolaérettségi vizsgálat idejére el tud szakadni szüleitől.
Erőfeszítéseket vállal a teljesítmény eléréséért. (Feladattudat.)
Alkalmazkodni tud a szabályokhoz, utasításokhoz.

3.Szociális érettség:
Társaival kapcsolatot tud felvenni, nem fél tőlük, nem viselkedik támadóan vagy nyugtalanul.
Be tud illeszkedni a csoportmunkába.
Képes a csoportban önállóan dolgozni, nem igényli, hogy önállóan foglalkozzanak vele.

Ha az iskolaérettségtől nagymértékben elmaradt gyermeket mégis felveszik első osztályba, akkor számolnunk kell a következő problémákkal:

Olvasási, számolási és írási gyengeségek,

Magatartásbeli rendellenességek.

Ezért, ha bizonytalanok vagyunk gyermekünk iskolaérettségében, mindenképpen kérjünk vizsgálatot.

Mit kell tudni a diszlexiáról?

MIT ÉRDEMES TUDNOD A DISZLEXIÁRÓL?

Ø  Nem betegség!

Ø  A diszlexiát leggyakrabban az agy rendellenes működésével hozzák kapcsolatba. Az agy bal féltekéjének működése a diszlexiások és a jól olvasók esetén különbözik.

Ø  Nem minden olvasási, írási nehézséget tekintünk diszlexiának. Sokszor találkozunk olyan számadatokkal, amik a diszlexiások 20-30% előfordulási arányáról szólnak. A valóságban ez a százalékos arány jóval kevesebb. Minden iskolában vannak olyan tanulók, akik nehezebben tanulnak meg olvasni az átlagosnál, ez azonban nem egyértelműen diszlexiára utaló tény.

Ø  A csökkent olvasási képességűek között sokkal több a fiú, mint a lány.

Ø  A diszlexiások a szokásostól eltérő agyi dominanciát mutatnak (jobb agyféltekések). Ezért az információfeldolgozásuk is eltér az átlagtól.

Ø  Míg a bal agyfélteke elemzi, rendezi az információkat, a darabkákat a helyére illeszti, addig a jobb agyfélteke  „egészet” csinál ezekből. („Összeáll a kép.”)

A diszlexiásoknál kevesebbet elemez az agy. A hézagokat pedig megpróbálják kitölteni a képzeletük segítségével.

Ez sajnos nem segít az iskolában. Azt a szót kell kiolvasni, ami oda van írva, nem lehet találgatni.

Ø  Ezek a gyerekek hátrányt szenvednek az iskolában, mivel az oktatást  a bal agyféltekére építik.

Ø  Sok gyerek nem válna diszlexiássá, sőt, semmilyen tanulási zavarral sem küzdene, ha az iskolában is figyelembe vennék az agyi dominanciájukat.

Ø  DE! A diszlexiások is lehetnek sikeresek, csak több munkát kell belefektetniük és meg kell őrizniük az önbizalmukat!

Hogyan válasszak iskolát gyermekemnek?

 

AZ ISKOLAVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI:

 

Az iskola szemszögéből:

Törvény alapján az iskolák először a körzetükbe tartozó gyermekeket veszik fel, azután jöhetnek a kerületben lakók, végül a kerületen kívüli tanulók.

Vannak népszerű iskolák, ahol túljelentkezés van. Ezek gyakran „tájékozódnak a gyermek képességei felől”, ugyanakkor a törvény kimondja, hogy nem szabad felvételiztetni.
A döntés a szülőre van bízva, hogy kiteszi-e a 6 éves apróságot ennek a megmérettetésnek, és az esetleges kudarcnak.

A szülők szemszögéből:

Mérlegelni kell, hogy szülőként mely szempontok a legfontosabbak számunkra és így a lehetséges iskolákat rangsorolhatjuk.

1.Iskola közelsége
Előnye: Nem kell nagyon korán kelni. Nem kell tömegközlekedni. Egy idő után egyedül is haza tud sétálni gyermekünk. Biztos, hogy több gyerek is oda fog járni az oviból, így ismerős arcok veszik körül a gyerkőcöt  ----› könnyebb a beilleszkedés.

2.Az iskola pedagógiai programja
Az iskolák honlapján elérhető pedagógiai programot érdemes megnézni. Ebből megismerhetjük az iskola célkitűzéseit, tanrendjét, sportfoglalkozásokat, szakköröket.

3.Az odajáró gyerekek és szülők véleménye
Tájékozódjunk ismerősöktől. Beszéljünk minél több szülővel, így pontosabb képet kapunk az iskoláról.

4. A nyílt napon szerzett benyomások
Érdemes ellátogatni gyermekünkkel az iskolák nyílt napjára. Így láthatjuk az iskola állapotát, felszereltségét, tornatermét. Kérdéseinket pedig feltehetjük a leendő tanító néniknek.

5. Gyermekünk  személyisége és az osztálylétszám
Mindenképpen vegyük figyelembe a gyerekünk személyiségét.

Ha aktív, jó eszű gyermekünk van, akkor ő nagyobb osztályban is meg fogja találni a helyét.
De ha csendes, visszahúzódó, lassabban haladó  gyermekünk , akkor neki inkább a kisebb osztálylétszám ajánlott.

Ha úgy érzed, hogy gyermeked  már most kiemelkedően tehetséges valamiben, akkor keress olyan iskolát, ahol ezt a képességét segítenek kibontakoztatni. Egyre több iskola kapja meg a  Tehetségpont címet. Az adatbázisban a www.tehetsegpont.hu oldalon keresgélhetsz.

6. A tanító néni/ bácsi személyisége

Ebben az életkorban a gyerekek még nagyon kötődnek a felnőttekhez. Ezért rendkívül fontos, hogy a tanító néni ne csak nekünk legyen szimpatikus, hanem a gyermekünknek is. Ha szeretni fogja a tanító nénit, akkor szeretni fogja a hozzá kötődő tevékenységet is, azaz a tanulást.
És ez a célunk!

Mi az a NILD terápia?

A NILD terápia a tanulási képességeket fejlesztő terápia. 5 éves kortól kezdve minden korosztály számára alkalmazható.

A NILD neuropszichológiai háttere az az elmélet és tapasztalat, hogy az emberi agy nyitott a változtatásra, fejlesztésre egész életünk folyamán.

A módszer fejleszti az olvasási és anyanyelvi készséget, a szövegértést, a matematikai készséget. Segítséget nyújt az információ befogadásában, feldolgozásában és különböző stratégiákat ad a problémák megoldására.

A hatékony segítségnyújtás érdekében, első lépésben egy teljes pszicho-pedagógiai mérés történik a gyengén működő területek meghatározása céljából. Ezután kerül sor az egyénre szabott program megtervezésére. A NILD program jelenleg 26 technikát tartalmaz, amelyek hatásosan fejlesztik a tanulási zavarokat okozó kognitív diszfunkciókat, hibásan működő részképességeket. A technikákhoz változatos eszköztár tartozik, amit a terapeuta tudatosan alkalmaz a hibásan működő funkciók fejlesztése érdekében.

A terápián a szülők is részt vehetnek, így a technikák elsajátításában segíthetnek gyermeküknek, s használhatják azokat a mindennapi életben.

Hogyan deríthetem ki, hogy gyermekemnek van-e tanulási nehézsége?

 

A vizsgálatot a nevelési tanácsadók végzik.  A szolgáltatás igénybevételére minden gyerek ingyenesen jogosult.
A vizsgálatot kérheti a szülő vagy az iskola. (Iskolaérettségi vizsgálat esetén az óvoda).
Ha a nevelési tanácsadó tanulási nehézséget (TMB) diagnosztizál a gyermeknél, a tanuló a létszám számításánál két főnek számít az iskolában, és az alábbiak illetik meg:

  • Fejlesztő foglalkoztatás az iskolában vagy / és a nevelési tanácsadóban.
  • Ha indokolt, akkor egyes tantárgyak, tananyagrészek minősítése és értékelése alóli mentesítés.
  • Tananyagban egyéni haladási tempó lehetősége.
  •  Szükség esetén segédeszközök használata (pl. számológép).
Igény esetén a vizsgálatokat mi is elvégezzük.

Miért felejtik el a gyerekek másnapra, amit megtanultak?

 

A felejtés természetes velejárója az emlékezetnek. 
Az emlékezetbe került információ egy része ugyanis az idők során elvész.
A megtanult információ először a Rövid Távú Memóriába kerül. Innen kell „eljuttatnunk” a Hosszú Távú Memóriába.
Az RTM-ben (rövid távú memóriában) történő felejtés oka lehet az elhalványulás vagy a kirekesztés.
Elhalványul az információ, ha már nincs rá szükségünk az RTM-ben.
Kirekesztés esetén az új információ kiszorítja a régit. (Ugyanis az RTM kapacitása korlátozott: max. 30 másodpercig őrzi meg az információt, terjedelme pedig 7 ±2 elem.)
Előfordulhat a HTM-ből (hosszú távú memóriából) is felejtés.
Ebben az esetben nem tárolási, hanem előhívási probléma van. Ez a „nyelvem hegyén van” érzés. Veled is előfordult már, igaz?
Ha gyermekünk nem tudja „áttenni” az információkat az RTM-ből a HTM-be, akkor bizony könnyen elfelejti a megtanult anyagot.

Tanulásmódszertani Tréningünkön megtanulhatod, hogyan növelheted meg az RTM kapacitását, és hogyan tanulhatod meg akár egy életre is a kívánt infomrációkat!

 

<< 1 | 2