SNI

Mit takar az SNI rövidítés? Sajátos Nevelési Igényű gyermek, tanuló. Vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy ez a fogalom mit takar? A törvényi szabályozás többször is változott az elmúlt években, de ha nagyon egyszerűen szeretném megfogalmazni, akkor SNI gyermeknek/tanulónak nevezném a látás-, hallás-, mozgássérült, értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos személyeket. Szintén ebbe a kategóriába tartoznak a "disz"-ek is: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb. is. Amelyik gyereknél felmerül a sajátos nevelési igény, annál a gyermeknél a szülő, az óvoda/iskola vagy a nevelési tanácsadó kérésére a SNI-nek megfelelő szakértői bizottság (Tanulási Képességet Vizsgáló, Látás-, Hallás-, Beszéd-, Mozgásvizsgáló) vizsgálatot kezdeményez, hogy kizárja vagy megállapítsa a sajátos nevelési igényt. Ezek után a gyermek/tanuló -egyebek mellett- fejlesztő foglalkozásra jogosult. Ezeken a foglalkozásokon - a gyermek egyéni szükségleteinek felmérése után -  a gyógypedagógus által készített egyéni fejlesztési terv szerint folyik a képességek fejlesztése.

Az érzékszervi (látás, hallás) és a mozgásszervi fogyatékosság már újszülött vagy csecsemő korban észlelhető, az értelmi fogyatékosságra (főként az enyhe fokú értelmi fogyatékosságra és a tanulási akadályozottságra) azonban lehet, hogy csak az óvoda középső vagy nagy csoportjában, illetve az általános iskola alsó tagozatán figyelnek fel a szülők vagy a pedagógusok. Nagyon fontos, hogy minél előbb felismerjük, ha probléma van a gyermekünkkel, hogy minél előbb megkapja az őt megillető szolgáltatásokat (pl. egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés, esetleg felmentés tantárgyak alól stb.)

A sajátos nevelési igényhez, az ellátáshoz kapcsolódó legfontosabb törvények:

1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról

14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

A fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

_________________________________________________________________________________________________________________

DISZKALKULIA

A matematikai, számolási képességek zavara. Ez egy összetett tünetegyüttes. Sok-sok képesség gyengesége, hiánya idézi elő. Gyakran jár együtt az olvasás-írás területén mutatkozó zavarokkal.

A tanulók 5-6 %-át érinti.

Örökölhető.  Az első jelek már iskolába lépés előtt észrevehetők.

A háttérben általában idegrendszeri sérülés húzódik meg, melynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás, az emlékezet és a figyelem.

TÜNETEK:

·         Számokat fordítva ír.

·         Ujjain számol, azt is hibásan!

·         Ujjain nem tudja a mennyiségeket mutatni.

·         Számnév – számjegy – mennyiség egyeztetésének  
           nehézsége.

·         Nehezen tudja sorrendbe állítani a számokat.

·         Összekeveri az egyes művelettípusokat.

·         Alapműveletek értelmezésének, megoldásának problémái.

·         Rossz / kialakulatlan számolási technika.

·         Gyenge számemlékezet.

·         Szorzótáblát nem tudja jól megtanulni.

·         Szöveges feladatok megértésének, elvégzésének nehézsége.

·         Matematikai szabályok felismerésének, megfogalmazásának, megtartásának gondjai.

·         Gondot okoz a becslés, kerekítés, tízes átlépés, maradék megtartása.

·         Nincs tisztában a pénz értékével.

·         Nehezen kezeli az órát.

·         Problémát okoz a mérés (pl. magasság, hőmérséklet stb.)

·         Nehezen tájékozódik térben, síkban, időben.

·         Figyelme szétszórt, rövid ideig tud koncentrálni. Fáradékony.

·         Beszédben megjelenő tünetek: gyér szókincs , kifejezőkészség zavara, megkésett beszédfejlődés.

Ha észleljük  gyermekünknél a számolási zavart, forduljunk minél előbb szakemberhez!

A diszkalkulia foglalkozások a következő főbb  területeket kell, hogy  érintsék:

·         érzékelés észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás és beszéd fejlesztése,

·         saját testen, térben, síkban és időben való tájékozódás segítése,

·         számmal kapcsolatos fogalmak kialakítása osztályfoknak megfelelő számkörben,

·         alapműveletek és inverzeik fogalmi kialakítása és alkalmazása,

·         szöveges feladatok megoldása,

·         alapvető mennyiségek (hosszúság, űrtartalom, idő, tömeg) tartalmi azonosítása és

·         becslésük, mértékegységek fogalmi kialakítása,

·         önfegyelemre, kitartásra való nevelés.

____________________________________________________________________________________________________

DISZGRÁFIA

Jelentése: írászavar, az írás- és helyesíráskészség zavara.

A diszgráfia előfordulhat önmagában, de gyakran jár együtt más tanulási zavarral.

Az alapkészségek közül kicsit kilóg az írásmozgás, mert ennek fejlődésében elsősorban az idegrendszeri érés dominál.

__________________________________________________________________________________________________________________

Amit tudni lehet a diszlexiáról

A diszlexia az olvasási képesség súlyos fejlődési zavara. De nem betegség! Megnehezíti az iskolai életet, mert ha nehezen olvassuk, nehezen értjük, ami a könyvben van, akkor ez rengeteg időt vesz el magától a tanulástól, a memorizálás szakaszától. A diszlexia nem tűnik el az évek során, hanem megfelelő kompenzációs stratégiákat épít ki a diszlexiás személy mind az olvasásban, mind a helyesírásban.

Az olvasási zavar okai sokfélék lehetnek, mint ahogy a tünetek is. Az azonban minden diszlexiás személynél megfigyelhető, hogy olvasási képességei az ő általános értelmi képességeitől és intelligenciájától elmaradnak. Tehát attól, hogy valaki diszlexiás, még nem "értelmi fogyatékos", sőt! Lehetnek az ő képességrendszerüknek olyan "szigetei", amelyek az átlag feletti fejlettséget mutatnak.

A diszlexiával együtt előforduló zavarok sokfélék lehetnek, különösen gyakoriak az iránytévesztések, a téri és síkbeli tájékozódás zavara, a figyelem, emlékezet problémái, valamint "ügyetlenség" (pl. nem tud "szépen" rajzolni, színezni, gyakran elesik stb.).

Milyen tünetei lehetnek még a diszlexiának? Az alábbiakban felsorolok párat, de attól, hogy esetleg magunkon vagy bármely családtagunkon észleljük ezeket a tüneteket, még nem jelent biztosan diszlexiát. Bármiféle tanulási zavar megállapítását hagyjuk szakemberre (gyógypedagógus, pszichológus)!

- fél éves és három éves kor között megfigyelhető, hogy a beszédfejlődés egyes szakaszai (pl. gügyögés) kimarad, a szókincs rendkívül korlátozott

- óvodás korban előjelző tünet lehet a megkésett beszédfejlődés, a beszéd helyett a képi és mozgásos kifejezéseket használ, nehezebben is érti, amit mondanak neki. Gyakoriak a makacs, nehezen javítható beszédhibák, a mozgásos ügyetlenség, a vers, mese kerülése, iránytévesztés.

- 1.-2. osztályban jönnek elő leggyakrabban a problémák, sokan ekkor kerülnek nevelési tanácsadóba először olvasási zavar gyanújával. A kisiskolás gyerek nehezen sajátítja el a betű-hang szabályt (hogy a leírt betűnek egy kimondott hang felel meg), nem tudja összeolvasni a betűket, nem érti, amit olvas, és a helyesírási problémák is megjelenhetnek (pl. időtartam jelölési hibák, hasonulások jelölésének hibái stb.)

- 3.-4. osztályban a gyermek tempója elmarad az átlagostól (a fent említett okok miatt), gyakoriak a szavak félreolvasása, a betűcserék, az értelmezés nehézsége. Kerüli az olvasást, és minden ahhoz kapcsolódó dolgot (gondoljunk csak bele, az iskolában szinte minden az olvasáshoz kapcsolódik!). Az olvasás nehezítettsége miatt gyakran adódnak önértékelési zavarok, amik magatartási problémához vezethetnek!

Mi történik, ha nem kap megfelelő ellátást diszlexiás  gyermekünk? Az iskolai sikertelenségek egyre csak halmozódni fognak az évek előrehaladtával, és később akár funkcionális analfabétizmus (el tudja olvasni a betűket, szavakat, csak nem érti, amit kibetűzött) is kialakulhat!

Megfelelő fejlesztés után azonban ki tudja alakítani saját kompenzáló technikáit, így önértékelési problémái is csökkenhetnek.